A vasutas élet számomra mindig a meghitt nyugalommal párosult. Az idő relatív itt főleg a periféria szorult állomásokon, olyanon amilyen Csókán van. Hébe-hóba átsuhan egy szerelvény, avagy egy sinóbusz... Itt minden az ebek harmincadjára került, talán nem is lenne ez már hír, viszont érdekességként ismét országos médiába került a település. A csókaiságot lehet hatványozni az egyedi találmányok és találékonyságok terén, amelyek nem korszakalkotók, csak olyan mosolyogtatók. A hír, hogy a települést átívelő vasút közúttal való metszéspontján elromlott a sorompó, mivel nincs semmilyen közúti jelzés e ponton a

"Az a nép, amely múltját nem tiszteli, a jövőt sem érdemli.  Amitől kényszerrel fosztanak meg, mindig visszakapod,   de amiről önként mondasz le, az már soha sem lehet a tiéd." Kothenc Imre üzenőfalára (F-book) mély felháborodással tette fel ezeket a képeket a következő hozzászólással: Így kell, hogy kinézzen a temető Csókán??? SZÉGYEN!!! Hosszadalmasan lehetne ecsetelni, hogy mi vezetett ide, Csókán ez nem új-keletű, talán szokássá is vált a köz-hanyagolása. A jól jövedelmező és örök üzletek egyike a holt nyugalomra való helyezésének folyamata a kassza csengéssel lezárva, ahol is a sírásótól az ördögűző pleb&a

Fotó: illusztráció A minap újabb „összecsapásra” került sor  a csókai általános iskolában.  Ötödikes diák a „törvény” kezével sújtott le  egy elsős tanulóra. Sokkal mélyebbek és immáron ártóak azok a társadalmi folyamatok, amelyeket már a gyermekek is átélnek, magukévá tesznek. A szülő észre sem veszi, hogy gyermekébe átivódik jelleme. Mondják sokan: „A gyermek a szülő tükörképe!”, ha a gyermeket a szülő neveli... Ki és kik nevelik a gyermekeket? A gyermek nevelése áldásos feladatnak kellene lenni, mert a jövőt tudjuk ezáltal megformálni, értéket tudunk átmenteni. A közszf&eac

Ismerősöm egy igencsak érdekes képpel lepett meg az "össznépi lavórban". Tudjuk egy kép ezer szónál is több információt hordoz magában. Neki is láttam tüstént, hogy megleljem az ezer egy csókai éjszaka / nappal történetét... Bár a kép magáért  beszél, de menjünk sorjában! Én először az üres gólyafészket vettem észre, amely a magtár kéményén árválkodik éppen a kép középpontja tájékán, immáron a sokadalom háta mögött. Véletlenek nincsenek, a sokadalom hátat fordít a jövőnek, nem először és nem utóljára...  Az üres fészek... A természet jelzi a vá

Ég a napmelegtől a kopár szík sarja*,Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;Nincs egy árva fűszál a tors** közt kelőben,Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolgaHortyog, mintha legjobb rendin menne dolga;Hej, pedig üresen, vagy félig rakottan,Nagy szénás szekerek álldogálnak ottan.                                     Arany János - Toldi Füst előttem, füst utánam (Fotó:Facebook) A Csókai teremtéspusztulás kilencedik része Csicsókai hóbort lett a gyújtogatás. Egyesek tényleg imádják Prométeuszt a tűz csiholóját és élnek ebbéli szánd&e

Figyelem, figyelem nem áprilisi tréfa! A csókai teremtéspusztulásunk hatodik folytatása... A csicsókai libajárás újabb szellemi magaslatának produktumával állunk szemben. Elemezzünk mi is történhetett: A "művelődésinek" nevezett egyesület elnöke nyilatkozik az újságíró-főszerkesztőnek, mert az szép, úgy, mint a "celebek" és elfeledkezik róla, hogy Pressburger Csaba nem a "magyar" meszelős tábor bértolnoka! Megijed szegény, elkezd izzadni, most mi lesz? Össze ''híjja" az elnökséget, összedugják a kupájukat meg mást is a kultúra szentélyének álcázott művelődési pártházban! Mi legyen? A kommunista párttitkár, leghűségesebb &u

A nap éppen lement, mikor az erdő felett elkezdett esni a hó. - No, anyó - mondta varjú apó a feleségének a nyárfahegyben -, azt hiszem, holnap fehér abrosznál esszük az egérpecsenyét. Nemsokára a búzamezők fölött kezdtek táncolni a hópihék. - Gyertek, gyertek - csalogatták őket a szántóföldek -, jó ám a vetésnek a puha hó. Az tart meleget a búzaszemnek, hogy meg ne fagyjon a földben. A falu már rég elcsendesedett, mire a felhők odaértek föléje. - No, ezt a falut megtréfáljuk - mondták a hópelyhek. - Reggel maga se ismer magára, olyan fehérre meszeljük még a háztetőket is. Voltak kíváncsi hópelyhek is. Messze az ég alján nagy világ

Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk... (Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: biza por és hamu vagyunk...) Por és hamu no meg szemét! A temetőben, a csókai római katolikus temetőben halottak napján...A szemetet nem kellet volna a közművesítési vállalat "magyar-keresztényeinek" elhordaniuk a csókai római katolikus temetőből? Értem, a választások elmúltak a puszta ígéretek elillantak...A rendbetett sírkerteket a szemétdombok csúfítják Csókán... Aki nem ismeri a múltját, nem tisztelheti jelenét és nem készülhet fel a jövőre...Szégyen!!! A csókai római katolikus temető halottak napján:  A bejáratnál lévő sze